Ukrajna készen áll Oroszországgal tárgyalni a következő békecsúcson
A múlt héten tartott, kétnapos svájci konferenciára nem hívták meg Oroszországot
A múlt héten tartott, kétnapos svájci konferenciára nem hívták meg Oroszországot
Nyilvánosságra hozták Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai vezető friss megállapodásának szövegét, mely kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló része a szovjet idők egyezményét idézi. Az USA attól tart, a távol-keleti diktatúra Oroszország segítségével rövidesen eljut oda, hogy atomfegyvereivel elérhessen amerikai városokat. Putyin és Kim szövetségének további erősödését azonban lehet, hogy pont az USA másik nagy mumusa, Kína fogja blokkolni.
Az országban az Ukrajna elleni háború kezdete után nagyjából fél évvel, 2022 szeptemberében rendelték el az általános mozgósítást.
Nem, nem a Mercedest szerették meg hirtelen ennyire a kirgizek.
Az ukrán főügyész szerint már 61 olyan esetben nyomoznak, ahol oroszok gyilkolhattak meg ukrán katonákat.
Az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy programját egy végrehajtó hatóság fogja kidolgozni a védelmi minisztériummal egyeztetve.
Az orosz elnök támogatást ígért Kim Dzsong Unnak az Amerikai Egyesült Államokkal szembeni küzdelemhez.
Anna Civiljova annak a Szergej Civiljovnak a felesége, aki korábban a Kemerovói terület kormányzója volt, májusban viszont kinevezték energiaügyi miniszternek.
27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban – sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben – nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.
Korábban több Eb-meccsen is feltűntek orosz zászlók a lelátón.
A trend a szakértők szerint nem lesz tartós.
“Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt” – hangsúlyozták a svájci békekonferencia záródokumentumában.
A francia elnök a Svájcban rendezett ukrajnai békekonferencián azt sürgette, hogy szélesítsék ki a békefolyamatban résztvevő orszáégok körét. Az eseményen egyöntetű volt az orosz békeajánlat visszautasítása.
Sok reakciót kapott a Kreml, de szerintük ezek nem voltak “konstruktívak”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy közel 700 ezer orosz katona harcol Ukrajnában. A halottak és sebesültek számáról nem tett említést.
Kamala Harris amerikai alelnök jelentős összegű segélyt jelentett be Ukrajnának a svájci békecsúcson.
Az ukrán elnök szerint amit Putyin csinál, az a „nácizmus újjáélesztése”.
Egy új tanulmánykötet tíz európai ország, köztük Magyarország példáján keresztül mutatja be, hogy milyen összefonódások képződtek a Kreml és az adott országok különféle szélsőjobboldali pártjai, egyesületei és szervezetei között.
Oroszország területi követeléseinek elfogadásához kötné a fegyverszünetet, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról.
Gyakorlatilag minden szempontból káros a háború. Amellett, hogy rengeteg emberáldozatot követel, és a középkorba lök vissza komplett régiókat, a környezetet is szennyezi.